2018.11.13-12.17.
Verancsics Faustus életét és műveit bemutató, a horvát és a magyar szentszéki nagykövetség együttműködésében megvalósuló tárlat a Horvát Műszaki Múzeum és a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár anyagaira épít.
Verancsics Faustus a XVI-XVII. század fordulóján élt jeles horvát-dalmát humanista tudós, műszaki író, feltaláló, nyelvész volt, akinek élete és tevékenysége nagyrészt Magyarországhoz kötődött. 1551-ben született Šibenik városában. Humanista nevelést tízéves korától, Pozsonyban kapott nagybátyjának, Verancsics Antalnak köszönhetően, aki szintén neves diplomata, humanista gondolkodó, esztergomi érsek és Magyarország prímása volt. Később filozófiát és jogot tanult Padovában, 1575-ben pedig a római Szent Jeromos Testvérület tagjává lett. 1578-ban újra áttelepült Magyarországra, a pozsonyi családi házba, ott házasodott meg, s ez volt otthona a következő negyedszázad folyamán, bár hivatása időnként máshová szólította. II. Rudolf király 1579-ben magyar kancellárjává nevezte ki, Verancsics ezidőtájt mélyült el a természettudományi és műszaki tanulmányokban. Valamint ebben az időben pár éven keresztül veszprémi várkapitány is volt, hiszen kezdetben katonai pályára készült, s többek közt ez az időszak is hozzájárult műszaki érdeklődésének kialakulásához.
1594-1598. között Dalmáciában és Itáliában élt és összeghasonlító lexikográfiával foglalkozott, amelynek eredményeként kiadta közel 6000 szavas ötnyelvű (latin, olasz, német, horvát, magyar) szótárát (Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum), ami a második legrégebbi nyomtatott magyar szótárnak számít.
A mű érdekessége, hogy függelékében 400 szópárt közöl, melyek alakja a horvát és a magyar nyelvben hasonló, így ez az első magyar kezdeményezés egy etimológiai szótár létrehozására.
Felesége halálát követően egyházi pályára lépett, s 1598-ban a király csanádi püspökké nevezte ki, ami a török hódoltság miatt puszta címnek számított. Magyarország és Erdély királyi tanácsosa is volt egészen 1605-ig, amikor végleg elhagyta a királyi udvart és Rómában belépett a barnabita rendbe.
Római évei során a gépezetek és építészeti témák iránt érdeklődött, és megismerkedett Leonardo da Vinci rajzaival. Ezekből merített ihletet legjelentősebb művéhez, a Machinae Novae elkészítéséhez (Velence, 1615), amely rendkívüli történelmi-kulturális értékkel bír, és amellyel Verancsics bekerült a modern mérnökök és építők előfutárainak sorába. Művében 56 különböző típusú gépezetet és műszaki építményt mutat be, amelyeket 49 nagyméretű rajzzal továbbá latin, olasz, spanyol, francia és német nyelvű magyarázattal is ellát. A tervek csak elméleti szinten kerültek bemutatásra a megépítésükhöz, megvalósításukhoz szükséges fizikai, műszaki ismeretek hiányában, melyek csak később, az 1700-as években álltak rendelkezésre. Ez is mutatja, hogy Verancsics elképzelései sokszor megelőzték korukat, mivel felülmúlták saját megvalósításuk lehetőségét. A Machine novae ma is nagy technika-, civilizáció- és kultúrtörténeti jelentőséggel bíró műnek számít.
Verancsics Fausztusz 1617-ben, 66 éves korában hunyt el Velencében. Végakarata szerint a dalmáciai szülővárosa melletti Prvić-sziget Könyörülő Szűz Mária-templomában helyezték örök nyugalomra.
Verancsics a Machinae novae (Új gépek) c. művében tette közzé tudomány- és találmánytörténeti értékkel bíró legfontosabb műszaki alkotásainak rajzait, melyek között malmok, hidak és különböző műszaki építmények szerepelnek. Legfontosabb művei – a Machinae novae mellett – a Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum (Európa öt igen nemes nyelvének szótára), valamint a Néhány kiválasztott szűz élete és az Ethica christiana című lelkiségi munkái, továbbá a Logica c. bölcseleti írása és a Verancsics Antal élete, valamint a Historia Illyrica című történeti munkája.
A Római Magyar Akadémia kiállításán többek között könyveinek reprintjei és találmányainak makettjei szerepelnek, a kapcsolódó ismertető tablókkal. A Machinae novae digitális verziója is megtekinthető lesz.
Projektgazda: Magyarország Szentszéki Nagykövetsége
Projekt típusa: kiállítás
Helyszín: Római Magyar Akadémia
Elérhetőség: http://www.roma.balassiintezet.hu/hu/