2018. június 2-3.
A Pannonhalmi Főapátság 996 óta lakhelye a szerzeteseknek. A jelenlegi Arborétum elődjének az eredeti kolostorkertet tekintjük. Az első magyar kert, az országépítés hajnalától a pannonhalmi bencés szerzetesek kertje. Az arborétum idegenvezetésekkel várja a látogatókat a Történeti kertek, kastélyparkok napja alkalmából.
A Pannonhalmi Főapátság Arborétumának és Gyógynövénykertjének programja a Történeti kertek és kastélyparkok napja alkalmából:
2018. jún. 2. szombaton, 11:30-kor és 2018. jún. 3. vasárnap, 11:30-kor idegenvezetés indul az Arborétum főbejáratától.
A Pannonhalmi Főapátság Arborétuma és Gyógynövénykertje egész évben látogatható:
Májustól-szeptemberig 9-19 óra között,
Októbertől-áprilisig 10-17 óra között.
Bővebb információ a kert látogatásával kapcsolatban itt érhető el.
A kert története
Szent László oklevelében, amelyben összeírja az Apátság birtokait, az első birtoknak mondja a pannonhalmi bencések kertjét. „Primum predium est Pannonia, ubi monasterium est.”
A kert minden monostor szerves része volt a középkorban – s így van ez napjainkban is. Az Arborétumot hivatalosan 1802-ben alapították. Helyén korábban (XVII-XVIII. század) kolostori gyógynövényes kert, szőlőskert, zöldségeskert és gazdasági udvar volt.
A bencés rend visszaállítását követően, 1802 után a gazdasági funkciók egyre inkább háttérbe szorultak, ezzel párhuzamosan egyre nagyobb számban jelentek meg a különböző díszfák és cserjék, melyekre a szerzetesek utazásaik során, illetve cserék révén tettek szert. A kert angol-, vagy tájkert jellegét Szeder Fábián szerzetes munkája határozta meg 1830-as években. Ekkor 80 olyan fa- és cserjefaj volt a kertben, melyeket tudatosan ültettek, és számon tartották azokat.
Néhány olyan egyed is van, melyeket a Főapátság híresebb vendégeihez, vagy jeles történelmi évfordulókhoz köthetünk. Ilyen például a Kazinczy Ferenc által ültetett platán (Platanus hybrida), vagy Magyarország millenniumán, 1896-ban ültetett ’millenniumi lucfenyő csoport’ (Picea abies).
Egy 1959-es felmérés jegyzőkönyveiben már 22 tűlevelű és 130 lombos fafaj listáját találjuk Az arborétumot az Országos Természetvédelmi Hivatal 1963-ban természetvédelmi területté nyilvánította, 1992-ben pedig a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része lett. 1996-ban az arborétum is az UNESCO Világörökség Listájára került.
A látogató, aki ma lép be ebbe a kertbe, pompás és fantasztikus fajgazdagságot pillanthat meg a vegetáció különféle időszakában: 1261 növényfajt és 137 madárfajt írtak le a szakemberek, valamint a rovarokat és más állatokat. Az egyenként is egyedi értéket képviselő növények mellett az Arborétum társulásai, egy-egy növénycsaládot vagy egy-egy faj változatait bemutató fajtagyűjteményei is egyedülállóak: (borbolyafélék – Berberidaceae, ciprusfélék – Cypressaceae, madárbirsfélék – Cotoneaster, loncfélék – Lonicera, stb.)
A növényvilág mellett kiemelendő az Arborétum országos viszonylatban is gazdagnak számító madárvilága. A hosszú idő óta bolygatatlan területen olyan ritkaságok fészkelnek, mint a fekete harkály (Dryocopus martius) vagy a szürkebegy (Prunella modularis).
Az Arborétumban többször készítettek átfogó növény- és állattani felmérést. Ezek eredményeire alapozva több kezelési terv is készült. Az Arborétum rendezése, tervszerű fejlesztése csak a legújabb időkben kezdődött el. A fejlesztésekre a Pannonhalmi Főapátság "A Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsági Arborétumának dendrobotanikai rehabilitációja" címen 2009-ben KEOP pályázatot nyert. Az állomány teljes feltérképezésén és digitalizálásán túl, új fajok és fajták telepítése valósult meg.
További információ:
TriCollis Foglalási Központ
Tel.: (+36 96) 570 191
Email: iZfuYrMFgruW7NFGFY24aW5mb0Bvc2IuaHU=
www.bences.hu
