Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, amely Magyarországon 2006-ban emelkedett törvényi erőre.
A szellemi kulturális örökség alapvetően szóban, tudásban, képességekben, szokásokban megnyilvánuló, élő közösségekhez kapcsolható kulturális gyakorlat, mely közös identitást és folytonosság érzést nyújt számukra. Az egyezmény célja ezen közösségi gyakorlatok, identitások megőrzése és megerősítése, ezáltal a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése.
A szellemi kulturális örökség többek között magában foglalja a szóbeli hagyományok és kifejezési formákat – beleértve a nyelvet, mint az örökség hordozóját, az előadóművészeteket, a társadalmi szokásokat, rítusokat és ünnepi eseményeket, a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismereteket és gyakorlatokat, a hagyományos kézművességet.
A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzék elemei:
- A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége (2008)
- Busójárás Mohácson - maszkos farsangvégi télűző szokás (2008)
- Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc (2009)
- A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya (2009)
- Mezőtúri fazekasság (2009)
- A halasi csipkevarrás élő hagyománya (2010)
- A magyar solymászat (2010)
- Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése (2010)
- Pünkösdi templomdíszítés Mendén (2011)
- Emmausz Bólyban. Húsvéthétfői népszokás (2011)
- Tikverőzés Mohán. Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás (2011)
- Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet (2012)
- A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya (2012)
- Gyékényszövés Tápén (2013)
- A kőszegi "Szőlő Jövés" ünnepe (2013)
- A szilvalekvár főzés szatmár-beregi hagyománya (2013)
- Csobánolás - bukovinai székely betlehemes játék (2013)
- Hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán (2013)
- Az egri fertálymesterség élő hagyománya (2014)
- Magyarszombatfai fazekasság (2014)
- A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya (2014)
- Selmeci diákhagyományok – a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia diákhagyományainak továbbélése a jogutód intézményekben (2014)
- A magyarországi kékfestés hagyománya (2015)
- A rábavidéki szlovének rönkhúzása (2015)
- A Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya Magyarországon (2016)
- Magyar cirkuszművészet (2016)
- Krisztus-katonák Hajdúdorogon - Kardos legények a "Görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város"-ban (2016)
- Magyarországi dudahagyomány (2016)
- A remélés - alakoskodó, farsangi szokás - Novajon; Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás (2016)
- Höveji csipkevarrás élő hagyománya (2017)
- Nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok (2017)
Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Egyezmény Listáira eddig az alábbi magyar elemek kerültek fel:
- Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás (Reprezentatív Lista, felvétel: 2009)
- Táncház-módszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje (Jó Gyakorlatok Jegyzéke, felvétel: 2011)
- Solymászat, mint élő emberi örökség (Reprezentatív Lista, felvétel: 2012) (17 országgal együtt)
- Matyó népművészet, egy hagyományos közösség hímzéskultúrája (Reprezentatív Lista: 2012)
- A népzenei örökség Kodály koncepció szerinti megőrzése (Jó Gyakorlatok Jegyzéke, felvétel: 2016)
A magyarországi szellemi kulturális örökség elemeiről, a védelmüket célzó intézményrendszer működéséről, illetve a magyar Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság munkájáról bővebb információt itt talál.