Kelet-közép Európa országaira zarándokszemmel is lehet tekinteni – ezt volt hivatott érzékeltetni az a nemzetközi konferencia, amit május 15-én a Római Magyar Akadémia palotájában rendezett hat ország (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) vatikáni nagykövetsége a magyar V4 elnökség és a Kulturális Örökség Európai Éve jegyében.
A vendégeket elsőként Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövet köszöntötte, köszöntőjében a térség közös történelmi tapasztalattal és hasonló kulturális és vallási örökséggel rendelkező országainak jobb megismerését jelölte meg a rendezvény céljaként.
Dr. Boros Emese, a Külgazdasági és Külügyminisztérium turizmusdiplomáciai miniszteri biztosa a magyar V4 elnökség nevében köszöntötte a résztvevőket, s ismertette a magyar elnökségi prioritásokat, melyek egyik pontja éppen a térségbeli vallási turizmus fejlesztése.
A Szentszék nevében felszólaló Mons. Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke elmondta, hogy a kegyhelyek az egyes országok történelmének és identitásának jelképes helyszínei, ugyanakkor szerves részét képezik az emberek hétköznapjainak is, ezért az Evangélium hirdetését és a jövő építését is szolgálhatják.
Erre is reagálva Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyekért felelős tagja aláhúzta, hogy a kereszténység kulturális örökségünk szerves részét képezi, mely hozzájárult ahhoz is, hogy az Európai Unió olyan értékekre épüljön, mint a szeretet, a tisztelet és a tolerancia. A kegyhelyek és zarándokutak szépsége összehozza nemcsak a keresztényeket, hanem elősegíti a másvallású, vagy éppen nem hívő emberekkel való találkozást is, s így előmozdíthatja a különbözőségek elfogadását és értékelését.
A konferencián előadást tartott Mons. Melchor Sánchez de Toca, a Kultúra Pápai Tanácsa helyettes titkára, valamint Gionatan De Marco atya, az Olasz Püspöki Konferencia zarándokturizmusért felelős szakbizottságának vezetője. Az egyes országokat nemzeti kegyhelyek rektorai, illetve egyetemi tanárok és szakemberek mutatták be. Magyarországot Orosz Lóránt atya, a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely igazgatója képviselte, aki szólt mindhárom nemzeti Mária-kegyhelyünkről: Szentkútról, Máriapócsról és Csíksomlyóról. A Mária Út Egyesület munkatársai pedig nemzetközi kezdeményezéseiket ismertették.
A beszámolókból kirajzolódtak az egyes országok sajátosságai, ugyanakkor a nyilvánvaló közös vonások is, amikre az együttműködést építeni lehet. Ezek között szerepel a Szűz Mária-tisztelet, a régió ismert szentjeinek kultusza, köztük Szent II. János Pál pápáé, vagy éppen a huszadik századi diktatúrák vértanúinak öröksége, melynek feltárása még folyamatban van.
A konferencia szakmai közönsége egyházi intézmények és szervezetek képviselőiből, zarándokirodák és kegyhelyek, egyházi könyvkiadók és szakfolyóiratok munkatársaiból tevődött ki. A magyar szentszéki nagykövetség által elindított, a többi érintett ország nagykövetsége által pedig lelkesen felkarolt rendezvény elérte célját, hogy az érintett országok illetékesei megismerjék egymást, s elkezdjenek közösen gondolkodni a népeinket összekötő vallási örökség hasznosításáról.
A konferencia a Kulturális Örökség Európai Éve programsorozat részeként valósult meg.
(Magyarország Szentszéki Nagykövetsége)